ASUS ZenFone Max Pro M1 elég régen bemutatták, de ez a tény nem teszi kevésbé érdekessé. Mindenesetre ezt a készüléket egészen nemrég ismertem meg személyesen. Több mint elég időm volt a tesztelésre, így ma a középkategóriás árszegmens valószínűleg egyik legjobb okostelefonjának minden előnyéről és hátrányáról fogok beszélni.
Egy okostelefon ára Ukrajnában 7999 hrivnya (283 USD) a 4/64 GB memóriával rendelkező változathoz. Egy ilyen árcédula sok versenytárshoz igazítja, amelyek többségét már megnéztük, így elolvashatja a véleményeket: Huawei P smart+, Xiaomi Mi A2, Nokia 6.1.
Egy kis kartondobozban a szokásos alapfelszereltség található: egy okostelefon, egy boríték a kísérő dokumentációval és egy kulcs a SIM-kártya foglalatának eltávolításához, valamint egy USB/microUSB kábel és egy hálózati adapter (5V/2A).
Tervezés ASUS A ZenFone Max Pro M1 meglehetősen hétköznapi 2018-ban. Nyilvánvaló, hogy a megjelenés messze nem attól a tényezőtől, amelyet ennek az okostelefonnak a megvásárlásakor figyelembe kell venni. Főleg a versenyzők Huawei P smart+ ebből a szempontból, ahogy nekem tűnik, érdekesebb. De senki sem mondta le a praktikumról, és a klasszikusabb, szigorúbb dizájnnak is van elég szerelmese.
Az okostelefonnak ugyanakkor van egy-két szép aprósága: a képernyő sarkai lekerekítettek, magát a kijelzőt pedig 2,5D hatású üveg borítja. Az előlapról hiányzik a gyártó logója is. A bekapcsológombon például a Zen stílusban márkás bevágások találhatók.
Az okostelefon tokja műanyag keretből és a hátlapon található fémlemezből készül. A tapintható megoldás nem olyan kellemes, mint a teljesen fémből készült okostelefonoknál, de a készülék nem csúszik ki a kezünkből.
Az üveg elején jó oleofób bevonat található. A kütyü összeszerelése átlagos - ha megnyomja az alsó végét, érezhető, hogy az alkatrészek nem túl jól illeszkednek, amihez megfelelő hang is társul. Talán ez a mintám jellemzője.
ASUS A ZenFone Max Pro M1 mindössze két színben kapható – sötétkék hátlappal (mint a mintám) és ezüsttel. Az előlapon mindkét opció fekete panellel van felszerelve.
A sötétkék fém borítás vonzza a foltokat és az ujjlenyomatokat, de nem túl nehéz letörölni őket.
A kijelző feletti területen előlapi kamera, fény- és közelségérzékelőkkel ellátott ablak, beszélgetős hangszóró kivágása, kis LED eseményjelző és alig észrevehető elülső vaku kapott helyet.
A kijelző alatt nincs semmi, a rendszerben a navigáció a képernyőn megjelenő gombokkal történik.
A jobb oldalon van egy párosított hangerőszabályzó gomb és egy barázdált bekapcsológomb.
A bal oldalon egy teljes értékű, nem hibrid foglalat található két nanoSIM kártya és egy microSD memóriakártya számára.
Alul két hosszúkás kivágást látunk, ezek mögött kapott helyet a fő hangszóró, a microUSB port, a fő mikrofon és a 3,5 mm-es audio jack csatlakozó. Utóbbiért és elhelyezkedéséért a gyártót lehet dicsérni, a microUSB-t viszont lehet kritizálni egy kicsit.
A tetején egy másik zajszűrő mikrofon található.
Tovább középen van egy kerek platform az ujjlenyomat-szkenner számára, amely alatt a logó található ASUS, legalul pedig néhány hivatalos felirat.
Az ergonómiában nincs semmi szokatlan - az ilyen méretű (159x76x8,5 mm) és 180 grammos okostelefonokhoz az alapfelszereltség. Személy szerint egy kézzel is tudom használni, de mindenesetre egy kicsit meg kell fogni, ha a képernyő felső sarkát kell elérni.
A vezérlőelemek elhelyezése kényelmes - a jobb oldalon található gombok és a hátoldalon található ujjlenyomat-szkenner kényelmesen használható.
A készülék nem csúszik ki a kezek közül, a kerületet körülvevő műanyag keretnek köszönhetően a markolat megbízható.
ASUS A ZenFone Max Pro M1 5,99 hüvelykes képátlójú és 18:9-es képarányú kijelzőt kapott. A képernyő IPS technológiával készült, 2160×1080 pixeles felbontással, 404 ppi sűrűséggel.
Bizonyos szögekből láthatja, hogy a kép vöröses árnyalatúvá válik, de nem kritikus.
Alapértelmezés szerint a színvisszaadás a természeteshez hasonlít, a színek nincsenek díszítve. Bár a fehér színt nem igazán szeretem, főleg ha más okostelefonokkal hasonlítjuk össze. Itt például a ZenFone Max Pro M1 mellett Moto Plus G5.
Az adaptív kijelző fényereje jól működik. A beállítások közé tartozik az éjszakai mód a sárga árnyalat intenzitásának beállításával és a színhőmérséklet beállításai. Van egy olyan funkció is, ahol a kijelző nem kapcsol le, miközben nézi.
Az okostelefont egy közepes szintű Qualcomm Snapdragon 636 processzor hajtja, amely Adreno 509 grafikus gyorsítóval működik együtt. A chip egy 8 magos, Kryo 260 számítási magokra épülő, 14 nm-es eljárással készült chip, maximális órajellel akár 1,8 GHz-es frekvencia.
Általánosságban elmondható, hogy ennek az okostelefonnak több változata létezik különböző memóriamennyiséggel a különböző régiókban, de az átlagos módosítást 4 GB RAM-mal és 64 GB állandó tárhellyel teszteltem. Van még 3/32 GB, sőt 6/64 GB memória is.
Az én verziómban lévő RAM elegendő egy tucat alkalmazás egyidejű futtatásához, és a köztük való váltáshoz anélkül, hogy újra kellene indítani.
A 64 gigabájtos változatban 50,62 GB állandó memória áll a felhasználó rendelkezésére, a többit a rendszer foglalja le. Ráadásul microSD memóriakártyákkal 512 GB-ig bővíthető a tárhely, és a második SIM-kártyáról sem kell lemondani – ez plusz. További plusz az a tény, hogy ennek az okostelefonnak minden vásárlója 100 GB memóriát kap a Google Drive felhőtárolójában egy évre.
Az okostelefon zökkenőmentesen működik, de nem tudom közvetlenül nagyon gyorsnak nevezni. Általánosságban elmondható, hogy a mindennapi használat során nem láttam különösebb problémát a teljesítménnyel. A ZenFone Max Pro M1 viselkedése a játékokban kiszámítható - az egyszerű játékok könnyűek számára, a bonyolultabb játékok pedig közepes vagy magas beállításokkal játszhatók - ez az induló játéktól függ.
A WoT Blitz-et maximális grafikával lehet játszani, de az FPS kissé instabil lesz. Átlagosan 35 képkocka/mp-re számíthatunk, de nehéz jeleneteknél 20-ra is csökkenhet. Az Asphalt 9 kiválóan működik magasan. A PUBG Mobile magas szinten meglehetősen karcos, de közepesen simábbnak tűnik ("egyensúly").
Az okostelefon fő kamerája dupla - a fő modul 13 MP, rekeszértéke f/2.2, gyújtótávolság 25 mm, PDAF fókuszrendszer, a kiegészítő modul pedig 5 MP, f/2.4 szükséges a mélységélesség meghatározásához ill. , egyszerűbben, egy fotó elmosódott háttérrel.
PÉLDA FOTÓK TELJES FELBONTÁSSAL
Általánosságban elmondható, hogy a fázisautofókusszal nincs probléma, és a minimális távolság a fényképező objektumtól körülbelül 6 cm. Ami a bokeh módot illeti, ez így működik - gyakran hibázik, és helytelenül választja el a fő objektumot a háttértől.
Maximum 4K felbontású videót rögzít. Általában jól működik, de nincs elektronikus stabilizálás még Full HD-ben sem.
Egyszóval normális a kamera, mint egy ilyen árcédulás okostelefonnál, de ugyanúgy Xiaomi Mi A2 valamivel hűvösebb lesz.
Az előlapi kamera itt 8 MP-es (f/2.2), gyújtótávolsága 26 mm. Nagyon egyszerű, semmi különös. A Bokeh mód is elérhető, de nem működik jobban és nem rosszabbul, mint a fő.
Őszintén szólva nem tetszett a kamera alkalmazás. Olyan érzés, mintha időtlen idők óta itt lenne Android 4.x. Legalább pontosan így néz ki, és ezért erősen felhívja a figyelmet a héj egészének hátterére. A funkcionalitás szempontjából szintén nincs újdonság: több szabványos felvételi mód és színszűrő. Nincs teljes értékű kézi mód - bár manuálisan beállíthatja az ISO-t, a fehéregyensúlyt és módosíthatja az expozíciót. De ismét nagyon kényelmetlen a megvalósítás.
A hátlapon található ujjlenyomat olvasó jól, szinte hibátlanul működik. Az okostelefon feloldásának sebessége nem villámgyors, mint az okostelefonokon Huawei, de lassúnak sem nevezhető - szilárd a szkenner.
A szkenner nem tud más funkciókat végrehajtani, kivéve a zárolás feloldását és az alkalmazásokban történő engedélyezést.
A szkenner feloldása mellett ASUS A ZenFone Max Pro M1 szembesülhet - ehhez az előlapi kamerát használják, és jó megvilágítás mellett a módszer jól működik. De teljes sötétségben vagy egyszerűen elégtelen megvilágításban nem hajlandó működni.
A készülék talán legerősebb oldalának az egy töltéssel történő működési időtartamot tekinthetjük. Itt egy nem eltávolítható 5000 mAh-s akkumulátort helyeztek be, és vegye figyelembe, hogy az okostelefon nem tűnik vastag téglának, és a megjelenése egyáltalán nem utal a benne lévő jelentős akkumulátorra.
Természetesen minden a működési forgatókönyvtől függ. De azt hiszem, ez az eredmény minden felhasználónak megfelel. És ha kevésbé aktívan használja a készüléket, akkor általában heti 2-3 alkalommal tölti fel.
Az okostelefon a teljes töltőről töltődik a következő időzítéssel:
A beszélgető beszélő hangos, a beszélgetőpartner szinte bármilyen környezeti körülmény között nagyon jól hallható.
A fő multimédiás hangszóró az alsó végén található, ami miatt a hang kissé tompa lehet, ha az okostelefont ebben az időben vízszintes módban tartják. Általánosságban elmondható, hogy a hangszóró nem rossz - hangosan és kiválóan szól, a hang még maximális hangerő mellett sem torz.
A fejhallgató hangja nem rossz. A mennyiségi tartalék nekem elég volt, a minőség is kielégítő volt. De ami egy kicsit felzaklatott, az a primitív hangbeállítások teljes hiánya – nincs hangszínszabályzó vagy más hangeffektus.
A 802.11 b/g/n Wi-Fi modul jól működik, de sajnos nem támogatja az 5 GHz-en működő hálózatokat. Az 5.0-s verziójú Bluetooth modul azonban jó. Nincsenek megjegyzések a GPS-modulhoz (A-GPS, GLONASS, BDS) – jól működik. A mobilhálózattal is minden rendben.
Fontos tényező, hogy az okostelefon modullal van felszerelve NFC — ez már önmagában is jelentős előny Huawei P smart+ і Xiaomi Mi A2. Bár a tesztmintáról valamiért kiderült, hogy ez a modul hiányzik.
ASUS A ZenFone Max Pro M1 operációs rendszeren fut Android 8.1.
Ez az okostelefon nem tagja a programnak Android Egy, és ezért itt több alkalmazást is találhat közvetlenül ASUS. Ezek közé tartozik: hangrögzítő, számológép, szervizközpont és még FM rádió is van. Rajtuk kívül vannak a rendszerbe telepített programok is Facebook a Küldöttével és Instagram. Ráadásul néha vannak olyan rendszerelemek, amelyek úgy néznek ki, mint a gyártó szabadalmaztatott shellje – a ZenUI.
A gyártó további fejlesztései közé tartoznak a ZenMotion gesztusok: dupla koppintás a képernyő be- és kikapcsolásához, valamint néhány mozdulat a kikapcsolt képernyőn.
ASUS ZenFone Max Pro M1 meglehetősen versenyképes eszköznek bizonyult erős jellemzőivel – jó kijelzővel, jó teljesítménnyel, nagy autonómiával és természetesen NFC.
Ellenben modern mércével mérve egyszerű dizájnnal, átlagos kamerával, elavult microUSB porttal és egysávos Wi-Fi-vel rendelkezünk.
De általánosságban elmondható, hogy ha nem a divatos harangokat és sípokat hajszolod, és inkább egy masszív igáslót szeretsz a szép tulajdonságaival, akkor biztosan tudom ajánlani. ASUS ZenFone Max Pro M1.
Hagy egy Válaszol