A Földnek van egy lejárati ideje – körülbelül 5 milliárd év múlva a Nap kitágul és elnyeli otthoni világunkat. De kiderül, hogy az élet a Földön sokkal korábban véget érhet. Egy új tanulmány azt mutatja, hogy körülbelül egymilliárd éven belül a légkör gyorsan elveszíti oxigénjének nagy részét, ami fontos következményekkel járhat a más bolygókon való életkeresésben.
Az oxigénben gazdag légkör a Föld egyik meghatározó jellemzője, mivel a létfontosságú gáz a levegő körülbelül 20%-át teszi ki. Ez természetesen jó hír az emberiség és a legtöbb állat számára, akik ezt a bolygót otthonuknak hívják. Természetesen ezt a növényeknek köszönhetik.
De meddig tarthat fenn egy oxigénben gazdag légkör? Egy új tanulmány részeként a Georgia Institute of Technology és a Toho Egyetem szakértői úgy döntöttek, hogy tanulmányozzák a Föld légköri oxigénjének hosszú távú stabilitását.
A csapat modellezte a Föld rendszereit, beleértve az éghajlatot, a biológiai és geológiai folyamatokat, sőt a Nap fényességét is, és megfigyelték, hogyan változik az oxigénszint a levegő, a víz és a sziklák között. Míg más tanulmányok a múltban már modelleztek néhány ilyen rendszert, ezek az új modellek a szokásosnál összetettebbek voltak.
A kutatók azt találták, hogy a Föld oxigénben gazdag légköre valószínűleg még egymilliárd évig fennmarad, mielőtt viszonylag gyorsan összeomlik. A tudósok szerint körülbelül 1,1 milliárd év múlva az oxigénszint valószínűleg a jelenlegi légköri szint egy százalékára csökken.
Szintén érdekes:
- A tudósok elkészítik a Föld digitális kettősét, hogy szimulálják az éghajlatváltozást
- A Földön túli élet keresése. Miért a Mars?
A modellek szerint az oxigéntelenítés fő oka a Nap. Ahogy öregszik, szülőcsillagunk várhatóan kivilágosodik és felmelegszik, aminek következtében a Föld felszíni hőmérséklete emelkedik, és a szén-dioxid lebomlik a légkörben. Ez a két tényező megöli a növényeket, megfosztva a bolygót fő oxigénforrásától.
Ez a jövőbeli légkör a végén feltűnő hasonlóságot fog mutatni a régi múlt légkörével – elvégre még a Föld sem volt mindig olyan kellemes hely. Csak körülbelül 2,4 milliárd évvel ezelőtt kezdődött, amikor a fotoszintetikus mikrobák, majd a növények elkezdték nagy mennyiségben kiszivattyúzni az oxigént. Ez megnyitotta az utat a többsejtű élet kialakulásához.
Noha úgy tűnik, hogy ez a felfedezés nincs közvetlen hatással a mai életünkre – az emberek kétségtelenül egymilliárd év múlva eltűnnek –, mégis megnehezíti a földönkívüli élet jeleinek keresését. Mivel az oxigén olyan elválaszthatatlanul kapcsolódik a földi élethez, a csillagászok régóta hasznos tulajdonságnak tartják az exobolygók légkörében való keresést, ahol földönkívüli élet létezésére utalhat.
A csapat számításai szerint a bolygó teljes élettartamának 20-30%-ában lehet oxigént kimutatni a légkörben. Most már világos, hogy nem elég a térben jó helyen lévő világokat keresni, hogy elérjük őket – a megfelelő pillanat az időben is kulcsfontosságú lesz.
Olvassa el még: