A tudósok szerint végre megoldódott egy 900 éves kozmikus rejtély, amely a híres szupernóva eredetével kapcsolatos, amelyet először Kínában figyeltek meg i.sz. 1181-ben.
Egy új tanulmány szerint a Tejútrendszer egyik legforróbb csillagát, Parker-csillagot körülvevő, halvány, gyorsan terjedő felhő (vagy köd) megegyezik egy történelmi kínai szupernóva profiljával, elhelyezkedésével és korával.
Az elmúlt évezredben mindössze öt fényes szupernóvát figyeltek meg a Tejútrendszerben (1006 óta). Ezek közül a kínai szupernóva, amely más néven Kínai vendégszereplő 1181, továbbra is rejtély maradt. Az objektumot először kínai és japán csillagászok vették észre és dokumentálták a 12. században, és megállapították, hogy az objektum olyan fényes, mint a Szaturnusz bolygó, és hat hónapig látható volt. Feljegyezték a hozzávetőleges helyét is az égen.
A 12. századi robbanás forrása rejtély maradt egészen addig, amíg a hongkongi, brit, spanyol, magyarországi és francia csillagászokból álló nemzetközi csapat – köztük Albert Zeilstra, a Manchesteri Egyetem professzora – legújabb felfedezéséig nem fedezte fel. Egy új cikkben a csillagászok azt mutatják, hogy a Pa30 köd szélsőséges, több mint 1100 km/s sebességgel tágul. Ezzel a sebességgel határoztak meg egy kort (kb. 1000 év), amely egybeesik az i.sz. 1181-es eseményekkel.
Zeilstra professzor elmagyarázza: „A történelmi beszámolók ezt a csillagot két kínai csillagkép, Chuanshe és Huagai közé helyezik. Parker csillaga jól illik erre a pozícióra. Ez azt jelenti, hogy mind a kor, mind a helyszín megfelel az 1181-es eseményeknek.” A Pa30-at és Parker csillagát korábban két fehér törpe egyesülésének eredményeként javasolták. Úgy gondolják, hogy ezek az események egy ritka és viszonylag gyenge típusú szupernóvához, az Iax típusú szupernóvához vezetnek.
A tudósok azt mondják: „A szupernóváknak csak körülbelül 10%-a tartozik ebbe a típusba, és nem nagyon tanulmányozták őket. Az a tény, hogy az SN1181 nagyon halvány tárgy volt, és nagyon lassan veszített fényerősségéből, összhangban van ezzel a típussal. Ez az egyetlen ilyen jellegű esemény, amelyben mind a maradék ködöt, mind az egyesült csillagot tanulmányozhatjuk, valamint magáról a robbanásról is kaphatunk leírást.
Zeilstra professzor a következőket mondta: "Ezen információk, például az esemény kora, helye, fényessége és a történelmileg feljegyzett 185 napos időtartam kombinálása azt jelzi, hogy Parker csillaga és a Pa30 az SN 1181 analógjai. Ez az egyetlen Iax típusú szupernóva, ahol a csillag és a köd maradványainak lehetséges részletes tanulmányozása. Jó, hogy meg tudtunk oldani egy történelmi és csillagászati rejtélyt is."
Olvassa el még:
- Miért kerekek a csillagok, a bolygók és a holdak, de az üstökösök és az aszteroidák nem?
- Sem csillag, sem bolygó: a tudósok egy furcsa barna törpét fedeztek fel a Tejútrendszerben