Körülbelül 66 millió évvel ezelőtt egy körülbelül 9,6 km széles objektum a Földbe csapódott, katasztrofális események sorozatát okozva, amelyek a röpképtelen dinoszauruszok halálához vezettek. A tudósok most azt hiszik, tudják, honnan származik ez az objektum.
Egy új tanulmány szerint a becsapódást egy hatalmas, sötét primitív aszteroida okozta messziről A Naprendszer fő aszteroidaöve, a Mars és a Jupiter között található. Ez a régió számos sötét aszteroidának ad otthont – más típusú aszteroidákhoz képest olyan kémiai összetételű kőzetek, amelyek sötétebbnek tűnnek (nagyon kevés fényt tükröznek). Korábban ezt a vidéket nyugodtnak tartották: csak néhány égitest repült el onnan.
Egy új tanulmányban a Southwest Research Institute (SwRI) tudósai kimutatták, hogy a fő öv külső széléről érkező aszteroidák legalább 10-szer gyakrabban zuhantak a Földre, mint azt korábban gondolták.
Korábban a geológusok 66 millió éves kőzetmintákat vizsgáltak, amelyeket a szárazföldön és a fúrómagban találtak. Az eredmények azt mutatják, hogy az aszteroida az osztályhoz tartozott széntartalmú kondritok. Mint tudják, ez az egyik legritkább anyag a Naprendszerben. Ugyanakkor, bár a széntartalmú kondritok gyakoriak a Földet megközelítő több tíz kilométeres égitestek között, ma már egyikük sem felel meg annak a méretnek, amelyet egykor a Chicxulub-kráter alkotott.
Emlékeztetjük Önöket, hogy a Chicxulub egy körülbelül 180 km átmérőjű és 17-20 km kezdeti mélységű ősi becsapódási kráter, amely a Yucatán-félszigeten található, és szerepel a Föld legnagyobb krátereinek listáján. Feltételezik, hogy a kráter körülbelül 66,5 millió évvel ezelőtt, a kréta időszak végén keletkezett egy körülbelül 10 km átmérőjű aszteroida becsapódás eredményeként.
Kivéve lehetséges magyarázat A Chicxulub-kráter ütköztetőjének eredete, az adatok segítenek a tudósoknak megérteni más aszteroidák eredetét is, amelyek a múltban még erősebben sújtották a Földet. A Föld másik két legnagyobb becsapódási kráterének, a dél-afrikai Vredefort-kráternek és a kanadai Sudbury-medencének egyike sem ismert ütköztető eredetű. Az eredmények abban is segíthetnek a tudósoknak, hogy megjósolják, hol történhetnek nagy ütközések a jövőben.
Olvassa el még: