A tudósok alaposan tanulmányozzák a Szaturnusz legnagyobb holdját, a Titánt. A Titán tanulmányozásának egyik oka az, hogy a kutatók úgy vélik, hogy nyomokat rejthet a földi élet fejlődésének korai szakaszaihoz. A Titán tanulmányozásával az a probléma, hogy a Holdat szerves aeroszolból származó barnás-narancssárga homály borítja.
Ennek a szerves aeroszolnak a természete és eredete továbbra is rejtély. A laboratóriumban az IBM kutatói új részleteket fedeztek fel arról, hogyan keletkezhetett a Titán homálya, és hogyan nézhet ki a kémiai összetétele. A tudósok képeket szereztek a molekulák növekedésének különböző szakaszairól a ködben.
A holdköd nanorészecskékből áll, amelyek viszont sok nagy és összetett szerves molekulából állnak, amelyek szenet, hidrogént és nitrogént tartalmaznak. A molekulák kémiai reakciók kaszkádját alkotják, amikor az ultraibolya és a kozmikus sugárzás metán, nitrogén és más gázok keverékébe esik.
A bolygókutatók most úgy vélik, hogy a Földet körülbelül 2,8 milliárd évvel ezelőtt hasonló köd vehette körül. A Titán körüli köd tanulmányozása ma lehetővé teszi a tudósok számára, hogy meglássák, milyen lehetett az ősi Föld légköre. A tudósok a 2004 és 2017 között a Szaturnusz körül keringő Cassini űrszondának köszönhetően értesültek a Titán körüli köd összetételéről.
Az űrszonda közvetlen méréseket végzett a Hold légköréről, de még mindig nem értjük a Titán légkörének minden részletét. Egy laboratóriumi kísérletben a csapat metán és nitrogén keverékét használta. Ezután kémiai reakciókat indítanak el elektromos kisüléssel, amely utánozza a Titán légkörének körülményeit.
Olvassa el még:
- Üstökös vagy aszteroida: mi ölte meg a dinoszauruszokat, és honnan jött?
- Az űr furcsa régiói károsíthatják a keringő műholdakat