Az LHS 1140b exobolygó 50 fényévnyire van a Földtől, és valószínűleg vizes felszíne alkalmas az életre. Űrtávcső James Webb tavaly júliusban fedezte fel a potenciálisan lakható LHS 1140b exobolygót. Távolsága a Naprendszertől körülbelül 50 fényév.
Abban az időben James Webb egyik fő hangszere, a NIRSpec a légkörét tanulmányozta, miközben áthaladt szülősztárja lemezén. Az ilyen jelenséget tranzitnak nevezik. A kezdeti feltételezések szerint a Földnél hatszor nehezebb masszív sziklás bolygó volt.
A közelmúltban azonban pontosabb vizsgálatot végzett róla. A megfigyelések alapján kiderült, hogy tömege és mérete nem akkora, mint azt korábban feltételezték (az exobolygó tömege 5,6-szor nagyobb a Földénál, sugara pedig 1,73-szor nagyobb a Földénél), és maga a bolygó óceáni világ lehet. Ami a felszíni átlaghőmérsékletet illeti, valószínűleg meglehetősen alacsony, körülbelül -47 Celsius-fok, és a bolygó becsült besugárzása a Földé 0,42-e.
Érdekes módon ez a bolygó egy vörös törpe körül kering, amelynek tömege 0,18 naptömeg. Csillagához viszonylag közel helyezkedik el, de a lámpatest gyenge sugárzása nem képes felmelegíteni (vagy melegíteni) a felszínét, ami jó, mert a globális óceánnal rendelkező bolygók gyakran hajlamosak az úgynevezett üvegházhatásra, ami semmissé teszi az élet lehetőségét.
Kiderült, hogy ha valóban van egy globális óceán az LHS 1140b-n, akkor a felszínén lévő víz hőmérséklete meghaladja a fagypontot, ami azt jelzi, hogy alkalmas a biológiai élet kialakulására. Lehetséges azonban egy másik lehetőség is, amely szerint az exobolygó (mérete és sűrűsége becslése alapján) sűrű gázatmoszférával rendelkezhet (felszínén 10% víz helyett).
A légkör spektrális elemzéséből származó adatok, valamint a megfelelő szimulációk azonban arra utalnak, hogy a bolygónak hatalmas vízmennyisége van, és nem sűrű a légkör, legalábbis ez valószínűbb. Ebből a szempontból ez az exobolygó jó jelölt az úgynevezett óceáni bolygó szerepére, amelyből egyébként jó néhányat felfedeztek.
Olvassa el még: