Root NationHírekinformatikai újságA kutatók felfedték a regolit hiányának titkát Bennuban

A kutatók felfedték a regolit hiányának titkát Bennuban

-

A NASA OSIRIS-REx küldetése meglepő felfedezést tett, amikor 2018 végén meglátogatta a Bennu aszteroidát. A küldetés kutatói úgy vélték, hogy az aszteroida felszíne finom homokkal és kavicsokkal volt tele, hasonlóan a földi homokos strandokhoz. A küldetés megérkezésekor azonban a küldetésirányítók megállapították, hogy az aszteroida felszínét sziklák borították, és nem volt rajta a várt gyönyörű regolit (laza, heterogén felszíni halmozódások rétege, amely szilárd kőzetet borít).

A csapat még jobban meglepődött, amikor olyan folyamatokat észleltek az aszteroida felszínén, amelyek potenciálisan nagy sziklákat őrölhetnek regolittá. A tanulmányt az Arizonai Egyetemen dolgozó Saverio Cambioni által vezetett csoport tette közzé. A tanulmány során a csapat gépi tanulási és felületi hőmérsékleti adatokat használt annak megállapítására, hogy Bennu felülete miért különbözik annyira a várttól.

A kutatók azt találták, hogy az aszteroida felszínén lévő erősen porózus kőzetek okozzák a finom regolit hiányát. Az OSIRIS-REx űrszonda nagy felbontású adatokat gyűjtött az aszteroida teljes felületéről, egyes helyeken képpontonként három milliméterig. A projekt kutatói azonban azt mondják, hogy amikor egyes területeken az aszteroidáról készült első felvételek készültek, nem volt elegendő felbontásuk ahhoz, hogy lássák a felszínen lévő kis sziklákat és vékony regolitot.

A kutatók felfedték a regolit hiányának titkát Bennuban

A csapat gépi tanulásba kezdett a vékony regolit és a kőzetek közötti hőkibocsátási adatok alapján történő megkülönböztetésére. A vékony regolit hősugárzása eltér a nagy kőzetek hősugárzásától. Létrehozták a vékony regolithoz kapcsolódó hősugárzás könyvtárát, amely különböző porozitású kőzetrészekkel keveredett. A gépi tanulás lehetővé tette a kutatók számára, hogy egy ilyen adatsort tanulmányozzanak, ami lehetővé tette számukra, hogy "összekapcsolják a pontokat" a példák között.

Végül a projekt kutatói felfedezték, hogy a regolit nem véletlenszerűen oszlott el az aszteroidán. Azt találták, hogy ez több tíz százalékkal gyakoribb azokon a területeken, ahol a kőzetek nem porózusak, mint a nagyobb porozitású területeken. Az erősen porózus kőzetekkel rendelkező területeken kevesebb a regolit, mert amikor a meteoroidok összeütköznek a kőzettel, az összenyomódik, ahelyett, hogy darabokra törne.

Olvassa el még:

forrásperjel
Regisztrálj
Értesítés arról
vendég

0 Hozzászólások
Beágyazott vélemények
Az összes megjegyzés megtekintése