A NASA DART küldetése folyamatban van. A SpaceX Falcon 9 rakétája a sci-fi egyik legnagyobb kérdésére kíván választ adni: Elkerülhetjük-e a potenciálisan életveszélyes aszteroida becsapódását a Földre? Bruce Willis legnagyobb csalódására azt feltételezzük, hogy a kettős aszteroida átirányítási teszt nem kísérli meg elpusztítani a száműzött űrsziklát. Éppen ellenkezőleg, ambíciói sokkal koncentráltabbak.
Mennyire veszélyes az aszteroida becsapódása a Földre?
Lehet, hogy nem vesszük észre, de szülőbolygónk szinte minden nap ütközik aszteroidákkal és üstökösökkel. Az apró űrkőzetek rendszeresen ütköznek a Föld légkörével, de egészségkárosodás nélkül égnek el. A nagyobb kövek, amelyek nagyobb hatásra képesek, sokkal ritkábbak. A Földön már több mint 100 gyűrű alakú szerkezetet fedeztek fel, amelyeket becsapódási kráternek tartanak. Több ezer év alatt felhalmozódtak, átmérőjük meghaladhatja a 24 km-t.
A NASA szerint kialakulásuk során hatalmas mennyiségű kőzet és egyéb anyag tör ki. Például a bajorországi Ries kráter körülbelül 15 millió évvel ezelőtt keletkezett. Ez egy 24 km átmérőjű mélyedés, amelybe a számítások szerint 1,5 ezer km széles üstökös vagy aszteroida zuhant. Ennek az eseménynek az eredményeként több mint 1 billió tonna anyag szóródott szét Európában.
Az ütközés helyétől függően az aszteroida mérete súlyos következményekkel járhat az emberiségre nézve. A tudósok szerint egy körülbelül 1,5 km átmérőjű aszteroida megzavarhatja a globális klímát, ami millió évenként átlagosan többször is megtörténhet. Eközben egy 4 km széles aszteroida is elegendő lenne egy kihaláshoz.
Hogyan segít a DART elkerülni az aszteroidákkal való ütközést?
Ha hinni lehet a filmeknek, egy kihalási léptékű aszteroidával a legjobb módszer az, ha odarepülünk – lehetőleg kemény, gátlástalan bányászcsapattal – és atombombát helyezünk a felszín alá. A NASA DART küldetése azonban egy kicsit árnyaltabb megközelítést tartalmaz. Ahelyett, hogy megsemmisítené az aszteroidát, arra tervezték, hogy tanulmányozza az ütközés lehetőségét.
Ez a "kinetikus ütés" néven ismert eljárás lehetővé teszi, hogy a tompa ütést valami célzottabb ütés mellett döntse el. A DART-ot arra tervezték, hogy egy aszteroidával – jelen esetben a Dimorphosszal, egy körülbelül 1 km széles aszteroidával, amely a Didymos bináris rendszer része – ütközjön, és az ütközés során megváltoztassa a pályáját.
A DART csak akkora, mint egy kisautó, de amikor összeütközik a Dimorphosszal, 6,5 km/s, azaz 23 174 km/óra sebességgel fog haladni. A cél az, hogy elég nagy változást idézzenek elő az aszteroida pályáján ahhoz, hogy a Földön lévő teleszkópok megfigyelhessék a változást. Az Olasz Űrügynökség által kifejlesztett, LICIACube néven ismert CubeSat műhold is megérkezett a DART-ra, és még az ütközés előtt bevetik, hogy közelebbről is megtekintsék az eredményeket.
Egy űrhajót az ég felé irányítani és ütközési pályára küldeni nem praktikus, ha egy adott aszteroidát kell pontosan eltalálni. A DART hatása kinetikus lehet, de a fedélzeten egy hihetetlenül intelligens autonóm navigációs rendszer található, amelyet a Johns Hopkins Applied Physics Laboratory (APL) fejlesztett ki. A rakéták irányítására használt technológiát kölcsönzi, és megszabadítja a DART-ot az otthoni csapat távirányításától.
Autonomous Small Body Maneuvering Real-Time Navigation (SMART Nav) néven ismert, ugyanarra a kamerára támaszkodik, amelyet a DART az aszteroidákról készült képek továbbítására használ a Földre. Ez a kamera – a Didymos Reconnaissance és Asteroid Camera for Optical Navigation vagy DRACO – fokozatosan különbséget tesz Dimorphos és Didymos között, és elvezeti az űrhajót a végső célponthoz.
Nem ez az egyetlen csúcstechnológiai debütálás, amelyre a DART támaszkodik. A kettős napelemek a Space Systems Solar Array (ROSA) rendszerei, először az űrben. A NASA Evolutionary Xenon Thruster – Kereskedelmi (NEXT-C) ionhajtóműve található bennük, amellyel az Egyesült Államok űrügynöksége nagy reményeket fűz a jövőbeli mélyűri küldetések feloldásához.
A DART sorsa még nem dőlt el
Lehet, hogy a NASA és a SpaceX ezen a héten indította útjára a DART-ot, de a kísérleti űrszonda hosszú utat kell megtennie. További 10 hónapnak kell eltelnie ahhoz, hogy a Didymos aszteroidarendszer körülbelül 13,8 millió kilométeres távolságra kerüljön a Földtől – elég közel ahhoz, hogy megértsük az ütközés hatásait. Ha minden a tervek szerint alakul, a DART szeptember végére kívül lesz a Föld Nap körüli pályáján. Körülbelül egy hét van hátra az összecsapásig. Közben a DRACO aktiválódik, és megkezdi a képek továbbítását.
Ha minden a NASA, a Johns Hopkins APL és különböző partnereik tervei szerint alakul, reméljük, hogy a DART-adatokat felhasználhatjuk egy új aszteroida-ütközés-megelőzési rendszer létrehozására. Ez a rendszer együtt fog működni az új Near-Earth Object Surveyor Mission (NEOSM) infravörös teleszkóppal, amelyet arra terveztek, hogy segítsen észlelni a potenciálisan veszélyes aszteroidákat és üstökösöket, amint 48 millió km távolságra közelednek a Föld pályájához. A NEOSM a tervek szerint még ebben az évtizedben indul.
Olvassa el még:
Ezzel a kísérlettel a Mars tömegét a Föld tömegére kell növelni, és csak ezután lakhatják be földiek: emberek, állatok, növények, mikrobák (hasznos).Ehhez a Kuiper-öv aszteroidákat kell a Marsra küldeni. , a megfelelő kiválasztása: fémes (például Psyche), vizet és egyéb szükséges elemeket tartalmaz. Több mint száz évre és a földiek teljes nukleáris potenciáljára lesz szükség. És csak ezután lesz lehetőség a Marsra költözni. Add ezt (fordítással) Elon Musknak.