A RIKEN csillagkeletkezéssel foglalkozó asztrofizikusainak új szimulációi jelenthetik a kialakulásukra vonatkozó hagyományos elméletek felülvizsgálatát. A japán tudósok új hipotézist mutattak be, amely szerint a csillagok kialakulása a kozmikus gázfelhők ütközésével függ össze.
A kutatók kifejtették, hogy a csillagok az űrben lévő gázfelhők gravitációs összenyomásának eredményeként jönnek létre, ezért eltérő tömegűek lehetnek. A hatalmas csillagok sok más objektummal együtt hatalmas csillaghalmazt alkothatnak (több mint 10 XNUMX csillagból álló csoport). Egy ilyen csillaghalmaz létrejöttéhez nagy mennyiségű gáz és egyéb anyagok gyors becsomagolására van szükség egy kis térbe, de ennek mechanizmusa nem volt világos a tudósok számára.
A kutatócsoport arra a hipotézisre összpontosított, hogy több gázfelhő ütközik, ami lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan csillaghalmazt alkossanak. Ennek a hipotézisnek a tesztelésére a csapat az Osaka Prefectural University és a Japán Nemzeti Csillagászati Obszervatórium kutatóival együttműködve több mint tíz éves kutatás eredményeként kapott hatalmas mennyiségű adat megfigyelését, valamint matematikai modellezést végzett. Ennek eredményeként felfedezték, hogy az űrben lebegő gázfelhők ütközései valóban csillaghalmaz születését okozzák.
Szintén érdekes:
- A kutatók felfedezték az első neutrínókat egy leszakadt csillagból
- A tudósok olyan rendszert találtak, amelyben a központi csillag és a bolygók különböző irányokba forognak
Sok gázfelhő ütközést figyeltek meg a mi és más galaxisainkban, ami arra utal, hogy ezek a jelenségek univerzálisak. Most azt sugallják, hogy a Tejút nem sokkal születése után ütközött más galaxisokkal, ami a galaxisokon belüli gázfelhők gyakori ütközését okozta. Ez viszont számos csoport létrejöttéhez vezetett, több mint egymillió csillaggal.
A csapat jellegzetes egyezéseket talált a szimulációs eredmények és a korongokban lévő 23 gyűrűs szerkezet megfigyelése között a Large Millimeter/Submillimeter Atacama Telescope segítségével.ALMA) Chilében és más teleszkópokban. Eredményeik magyarázatot adhatnak arra is, hogy a közelmúltban gyűrűket észleltek protoplanetáris korongokban.
A jövőben a csapat azt reméli, hogy a protoplanetáris korongok körül különböző hullámhosszúságú gyűrűs szerkezetekről készítenek képeket, mert így jobban össze tudják hasonlítani szimulációikat a megfigyelésekkel.
Olvassa el még: