Hatékony új szimulációk kimutatták, hogy a galaxisok spirális karjai felelősek a központi szupermasszív fekete lyukak táplálására szolgáló gáz összegyűjtéséért. Ez a Northwestern Egyetemen végzett szimuláció az első, amely részletesen bemutatja, hogy a gáz hogyan áramlik át az univerzumon egészen egy szupermasszív fekete lyuk közepéig. A tudósok azt mondják, hogy míg más szimulációk modellezték a fekete lyukak növekedését, ez az első olyan számítógépes szimuláció, amely elég erős ahhoz, hogy átfogóan figyelembe vegye a szupermasszív fekete lyukak fejlődését befolyásoló számos erőt és tényezőt.
A szimulációk ritka betekintést nyújtanak a kvazárok titokzatos természetébe is, amelyek hihetetlenül fényes, gyorsan táguló fekete lyukak. A kvazárok, az univerzum egyik legfényesebb objektuma, gyakran akár egész galaxisokat is felülmúlnak. Még mindig nincs konszenzus a szupermasszív fekete lyukak létrejöttét illetően, de egy új szimuláció lehetővé teszi számunkra, hogy úgy tekintsünk erre a kérdésre, mint még soha.
A tudósok azt remélik, hogy az ehhez hasonló új szimulációk képesek lesznek feltárni ezeknek az óriási testeknek az eredetét. Ezen objektumok közül néhány különösen érdekes a tudósok számára, mint például a Tejútrendszer-galaxisunk közepén található szupermasszív fekete lyuk, valamint az Event Horizon teleszkóp által készített és 2019-ben közzétett ikonikus első fekete lyuk fotón.
"A szupermasszív fekete lyukak oka olyan nehéz megmagyarázni, hogy hatalmas mennyiségű anyagra van szükségük ahhoz, hogy egy parányi térbe préseljék létre őket" - mondta Claude-André Fochet-Giguer, az új tanulmány vezető szerzője és fizikus. A Northwestern Egyetem közleménye szerint a Western University. "Hogyan tudja ezt megtenni az univerzum? Mostanáig a tudósok különböző elképzelések kombinációján alapuló magyarázatokat dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogy a galaxisokban lévő anyag hogyan préselődik be a galaxis méretének egymilliomod részébe.
A szupermasszív fekete lyukak milliószor vagy milliárdszor nagyobb tömegűek lehetnek, mint a Nap, és állandó gázbeáramlástól függenek. Ahhoz, hogy megértsék, hogyan fejlődnek ezek a hatalmas struktúrák, a tudósoknak meg kell érteniük, hogy a gáz különböző módon áramlik át az univerzumban, hogy táplálja őket. Az új szimuláció a gázáramlást befolyásoló legfontosabb fizikai folyamatokat modellezi.
Az Univerzum tágulása, gravitációs dráma, hatalmas csillagokból származó csillagszelek, szupernóva-robbanások és nagyszabású galaktikus környezetek olyan elemek, amelyeket az új mű tartalmaz, hogy pontos képet festhessen.
Olvassa el még: