A vörös szuperóriások a csillagok egy osztálya, amelyek szupernóva-robbanással fejezik be életüket. Életciklusuk nem teljesen ismert, részben a hőmérsékletük mérési nehézségei miatt. A csillagászok most először dolgoztak ki pontos módszert a vörös szuperóriások felszíni hőmérsékletének meghatározására.
A csillagok nagyon különböző méretűek, tömegűek és összetételűek. Napunk viszonylag kis példánynak számít, különösen a vörös szuperóriásként ismert Betelgeuse-hez képest. A vörös szuperóriások olyan csillagok, amelyek tömege kilencszerese a mi Napunk tömegének, és ez a tömeg azt jelenti, hogy amikor meghalnak, rendkívüli erőszakkal teszik azt egy szupernóvaként ismert hatalmas robbanásban, pontosabban egy úgynevezett II-es típusú robbanásban.
típusú szupernóvák magterét az élethez szükséges elemekkel, ezért a kutatók alig várják, hogy többet megtudjanak róluk. Jelenleg nincs mód a szupernóva-robbanások pontos előrejelzésére. A rejtvény egyik darabja a szupernóvákat megelőző vörös szuperóriások természetének megértése.
Annak ellenére, hogy a vörös szuperóriások rendkívül fényesek és nagy távolságból is láthatók, nehéz meghatározni fontos tulajdonságaikat, beleértve a hőmérsékletüket is. Ez a felső légkörük összetett szerkezetének köszönhető, ami olyan következetlenségekhez vezet a hőmérsékletmérésekben, amelyek más típusú csillagokkal is működhetnek.
Szintén érdekes:
- A csillagászok hat csillagból álló rendszert találtak, amelyek eltakarják egymást
- A tudósok olyan rendszert találtak, amelyben a központi csillag és a bolygók különböző irányokba forognak
"A vörös szuperóriások hőmérsékletének méréséhez olyan látható vagy spektrális tulajdonságot kellett találnunk, amelyet nem befolyásol a komplex felső légkörük" - mondták a kutatók. „Az abszorpciós vonalakként ismert kémiai jellemzők ideális jelöltek voltak, de nem volt egyetlen vonal sem, amely csak a hőmérsékletet mutatta volna. Két különböző, de rokon vonal – vasvonalak – arányát vizsgálva azonban azt találtuk, hogy ez az arány a hőmérséklettel függ össze. És ez következetesen és kiszámíthatóan történt."
A szakemberek a csillagjelölteket a WINERED műszerrel figyelték meg, amely a távoli objektumok spektrális tulajdonságait mérő teleszkópokhoz tartozik. Megmérték a vasabszorpciós vonalakat, és kiszámították a távolságokat, hogy megbecsüljék a csillagok megfelelő hőmérsékletét. Ezeket a hőmérsékleteket az Európai Űrügynökség Gaia űrobszervatóriuma által kapott pontos távolságmérésekkel kombinálva a kutatók kiszámították a csillagok fényességét vagy teljesítményét, és megállapították, hogy az eredmények összhangban vannak az elmélettel.
"Még sokat kell tanulnunk a legújabb és kapcsolódó tárgyakról és jelenségekről, de úgy gondoljuk, hogy ez a tanulmány segíteni fog a csillagászoknak abban, hogy pótolják a hiányosságokat" - mondták a csillagászok. "A Betelgeuse óriáscsillag életünk során szupernóvává válhat. 2019-ben és 2020-ban váratlanul elhalványult. Nagyszerű lenne, ha meg tudnánk jósolni, hogy lesz-e szupernóva, és mikor.
Olvassa el még: