Kategóriák: informatikai újság

A tudósok szerint a Holdnak szüksége van saját holdidőzónára. És itt van miért

21. július 1969-én Neil Armstrong megtette az első végzetes lépést a Holdon. Ez éppen akkor történt, amikor bolygónkon a standard univerzális idő elérte a 2:56-ot. De hány óra volt Neil számára? Jelenleg nincs válasz erre a kérdésre, de figyelembe véve a Hold gyarmatosításának terveit, ez változhat. A közelmúltban Hollandiában tartott találkozón az űrszervezetek képviselői a világ minden részéről egyetértettek abban, hogy megfelelő holdidőzónát kell bevezetnünk – ez egy nemzetközileg elismert közös holdnapi idő, amelyet minden jövőbeli küldetés könnyedén használhat kommunikációra és navigációra. A közelmúltban Hollandiában egy találkozót szerveztek és vezettek le az ESA kutatói, de a megbeszélés közösen zajlott.

A cél egy összefüggő keretrendszer létrehozása, a LunaNet, amely közös felületet biztosít az összes jövőbeli Hold-misszió számára, optimalizálva a hálózatépítést, a navigációt, az észlelést, a tudatosságot és a kommunikációt. Az időzítés létfontosságú lesz ezeknél a jövőbeni műveleteknél.

A következő néhány évben különböző űrszervezetek és magáncégek több robotleszállóját küldik a Holdra. Emellett az ESA, a NASA, a Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA) és a Kanadai Űrügynökség (CSA) közösen létrehozzák a Gateway nevű orbitális holdállomást, ahonnan a jövőbeli expedíciók indulhatnak.

„Ezek a küldetések nem csak egy időben lesznek a Holdon vagy a Hold körül, hanem gyakran kölcsönhatásba is lépnek egymással – potenciálisan kommunikálnak egymással, közös megfigyeléseket végeznek vagy találkozási műveleteket hajtanak végre” – áll az Európai Űrügynökség sajtóközleményében. .

Történelmileg minden Holdra tartó küldetés a Földön lévő atomórát használta a haladás nyomon követésére, szinkronizálva a térben eltöltött időt a földi idővel. Ehhez „kapcsolatba kellett lépni”, megkérdezni a Földön élőket, hogy hány óra van, és figyelembe kellett venni a hívás lebonyolításához szükséges időt is. Egy egyszerű régi óra egy űrhajó fedélzetén egyszerűen nem látja el a feladatot. A Hold gravitációs és sebességi erői eltérőek, ami azt jelenti, hogy másképpen hatnak az időre, mint a bolygónkon lévő erők.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy holdűrhajós egy órát visz magával a Földről, az naponta több tíz mikroszekundummal fog gyorsabban haladni a szokásosnál. Az, hogy mennyivel gyorsabb, attól függ, hogy az űrhajós keringő pályán van, vagy magán a Holdon áll. Ilyen körülmények között nehéz lesz stabil időmérőt létrehozni kifejezetten a Holdra, de pontosabb és gyorsabb lehet, mint a földi idővel való szinkronizálás. Jelenleg erről vitatkoznak a tudósok. Ragaszkodjunk a földi időhöz, vagy váltsunk a holdi időzónára?

Utóbbi forgatókönyvhöz egy működő holdidőrendszer és a holdfelszín közös koordinátarendszerének létrehozására lenne szükség, hasonló ahhoz, amelyet a Földön a keringő műholdak követésére használunk. Ez több energiát és erőfeszítést igényelhet, de sokkal pontosabb rendszert eredményezhet, amelyet aztán más bolygókon is alkalmazni lehet.

"Természetesen egy egyeztetett időrendszernek praktikusnak kell lennie az űrhajósok számára is" - magyarázza Bernhard Hufenbach, az ESA stratégiai tervezési osztályának vezetője. "Elég nehéz feladat lesz a bolygó felszínén, és az egész Föld csak egy kis kék kör a sötét égbolton."

Ez egy matematikus álomrejtvénye.

"Az emberi történelem során a Hold-kutatás kulcsfontosságú tényező volt az időzítés és a geodéziai referenciamodellek javításában" - mondja Javier Ventura-Traveset, aki az ESA LunaNet-hez való hozzájárulását koordinálja. - Természetesen most nagyon érdekes időszak van a Hold számára, hogy ezt megtegye...".

Szintén érdekes:

Megosztás
Julia Alexandrova

Kávézó. Fotós. Tudományról és űrről írok. Azt hiszem, túl korai lenne még találkoznunk idegenekkel. Követem a robotika fejlődését, hátha...

Hagy egy Válaszol

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra. Kötelező kitölteni*